Sz�z �ve sz�letett Wass Albert

Wass Albert sz�let�s�nek sz�zadik �vfordul�ja alkalm�b�l a Kr�ter M�hely Egyes�let kedd este 6 �rakor kultur�lis g�laestet szervez a Magyar Kult�ra Alap�tv�ny sz�kh�z�ban. Renesz�nsz�t �l� �r�nk n�pszer�s�ge r�g�ta zavart okoz a balliber�lis �rtelmis�g k�r�ben. Wass Albert ugyanis olyan t�m�kr�l �rt, amelyeket ma is sz�vesen agyonhallgatn�nak – v�li Turcs�ny P�ter �r�.

Mi�ta Wass Albert m�vei �jra utat tal�ltak a magyar irodalomban, a balliber�lis �rtelmis�g k�r�ben sz�mos negat�v legenda sulykol�s�val igyekeznek Wass Albert alakj�t lej�ratni. Egy sosem l�tezett fotogr�fi�ra hivatkozva p�ld�ul t�nyk�nt �ll�tott�k, hogy Wass Albert kezet fogott Hitlerrel, tov�bb� nyilasnak �s n�cibar�tnak titul�lt�k. Wass Albert sem nyilas, sem n�cibar�t nem volt, nem szimpatiz�lt a sz�ls�jobbos eszm�kkel. S b�r Wass Albert m�veinek �jb�li n�pszer�s�g�t az �t t�mad�k igyekeznek �gy be�ll�tani, mintha olvas�i egy gyan�s ideol�gia nyom�n kedveln�k �r�sait, a val�s�g eg�szen m�s.

Wass Albertet nemcsak a m�sodik vil�gh�bor� ut�n, hanem el�tte is sok�ig agyonhallgatt�k. Reg�nyeiben olyan t�m�kat vetett fel, amelyek nemcsak a szocializmus ideje alatt, hanem kor�bban is feszegett�k a hat�rokat. Ilyen volt a t�bbek k�z�tt a Trianon el�tti magyars�g hib�inak sz�mbav�tele is – v�li Turcs�ny P�ter �r�.

Wass Albert teljes �letm�v�nek a kiad�ja, a Kr�ter M�hely Egyes�let eln�ke szerint az �r� renesz�nsz�nak azonban t�bb oka is van. – Wass Albert tudatos �r�k�nt, Kuncz Alad�r �s B�nffy Mikl�s nyomdokain eleg�ns, kicsit franci�s st�lus�val elt�r a megszokott irodalomt�l. Megfogja az olvas�t az is, hogy Wass Albert sok k�rd�sben �s sok m�fajban otthonosan mozgott, �br�zol�sai realist�k, �r�sait �thatja ember- �s n�pszeretete. Ugyanakkor, mint minden nagy egy�nis�g, k�pes mindenkit megragadni a lelkiismeret�n�l. Ezzel nemcsak �jb�li n�pszer�s�ge magyar�zhat�, hanem az is, mi�rt t�madj�k. Feltehet�leg tartanak a nemzeti �rzelmekt�l, a transszilvanizmus fel�led�s�t�l, f�lnek a k�l�nb�z� szoci�l-l�lektani esem�nyek lehet�s�g�t�l, s ez�rt nem szeretn�k, hogy Wass Albertet �j J�kaik�nt tisztelj�k. Aki pedig m�ra olyan nemzeti jelk�p�nk lett, mint Walesben Dylan Thomas �r�, k�lt�. Wass Albert �r�i jelent�s�g�re val�sz�n�leg Czine Mih�ly irodalomt�rt�n�sz tudna hitelesen r�mutatni, ha k�zt�nk volna.

Wass t�mad�i �rveik al�t�maszt�s�ra olykor �tt�telesen hivatkoznak arra a koncepci�s perre, amely Wass Albertet �s apj�t Rom�ni�ban h�bor�s b�n�ss� nyilv�n�totta, �s hal�lra �t�lte, s az �t�let a mai napig �rv�nyben van. Az �r� 1940 janu�rj�ban, m�g az abban az �vben, augusztus 30-�n megsz�letett m�sodik b�csi d�nt�s el�tt kapott Baumgarten-d�jat, ami c�folja a sz�ls�s�ges kurzus�r� v�dj�t. Emigr�ci�ja ut�n pedig a floridai egyetemen tan�thatott. �m nemcsak a szigor� amerikai �tvil�g�t�s eredm�nye, hanem t�bb rom�niai dokumentum is bizony�thatn� az �r� �rtatlans�g�t. A tavaly kezdem�nyezett per�jrafelv�telt azonban elutas�tott�k a rom�n hat�s�gok. – Wass Albert egy kommunista diktat�ra koncepci�s per�nek erk�lcsi �ldozata. Ezt a sz�gyent val�sz�n�leg m�r csak Strasbourgban a per semmiss� t�tele orvosolhatn� – v�li Turcs�ny P�ter.

Ahhoz azonban, hogy ez �gyben a magyar k�lpolitika l�p�seket tehessen, felt�tel volna, hogy Wass Albert �llampolg�rs�g�t rendk�v�li m�don, posztumusz honos�tsa a magyar �llam. Az �r� ugyanis m�g �let�ben csak egy �vre kapta meg az �llampolg�rs�g�t igazol� okiratot, a visszahonos�t�sra sz�l� okm�nyt nem kapta meg.

(Magyar Nemzet)