Doris Lessing

A perzsiai sz�let�s� �r�t �gy m�ltatja az akad�mia indokl�sa, mint "azt a n�i tapasztalatokkal rendelkez� elbesz�l�t, aki (m�veiben) k�tked�ssel �s l�tnoki er�vel vizsg�lja a megosztott civiliz�ci�t". Az indokl�s szerit "az emberis�get a primit�vebb �letform�hoz visszak�nyszer�t� glob�lis katasztr�fa l�tom�sa k�l�n�sen foglalkoztatja Doris Lessinget, �s ez �jra �s �jra felbukkan az ut�bbi �vekben �rt k�nyveiben". 87 �v�vel Doris Lessing v�lt a valaha volt legid�sebb d�jazott�, a cs�csot kor�bban Theodor Mommsen tartotta, aki 85 �vesen kapta meg a d�jat. � a tizenegyedik n�, aki megkapja az irodalmi Nobel-d�jat.

Doris Lessing 1919. okt�ber 22-�n sz�letett a perzsai Kermansahban, brit sz�l�kt�l. Csal�dja 1925-ben D�l-Rod�zi�ba k�lt�z�tt (az akkori brit gyarmat a mostani Zimbabwe), ahol kukoricatermeszt�sb�l pr�b�ltak meg�lni, kev�s sikerrel. Lessing, b�r nem volt katzolikus, egy katolikus le�nyiskol�ba j�rt 15 �ves kor�ig, onnant�l autodidakta m�don k�pezte mag�t.

K�tszer h�zasodott, mindk�tszer elv�lt: els� h�zass�ga Charles Wisdommal 1939-t�l 1943-ig tartott, 1945-t�l 1949-ig pedig Gottfried Lessing feles�ge volt, aki k�s�bb Uganda kelet-n�met nagyk�vete lett. H�rom gyermeke van.

1949-ben jelent meg Londonban els� reg�nye, A f� dalol, ezut�n eur�p�ba k�lt�z�tt. (A k�nyvet itthon 1972-ben adta ki a Magvet� Kiad�.) Reg�nyei k�z�l Magyarorsz�gon t�bb is megjelent, az �nekel a f� mellett p�ld�ul Az �t�dik gyermek, Az arany jegyzetf�zet, valamint Eldor�d� c�mmel kisreg�nyek.

�let�nek magyar vonatkoz�sai is vannak; fiatalon elk�telezte mag�t a brit kommunista p�rtnak, �s bar�ti �rzelmeket t�pl�lt a szovjet n�p ir�nt, a magyar szabads�gharc 1956-os szovjet eltipr�sa viszont - sz�mos nyugati kommunista �rtelmis�gihez hasonl�an - �benne is s�lyos politikai-�rzelmi t�r�st okozott. 1956. november 7-�n Borisz Polevojnak, a Szovjet �r�sz�vets�g k�l�gyi titk�r�nak c�mzett ny�lt levelet tett k�zz� a magyar forradalom �gy�r�l, aminek term�szetesen Moszkv�ban nem volt foganatja. A szovjet beavatkoz�s hat�s�ra kil�pett a kommunista p�rtb�l