BORA GYULA
Gy�mr�, 1928.10.13. -

Geogr�fus, nyugalmazott nagyk�vet, egyetemi tan�r

Dr. Bora Gyula a budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora, a Magyar ENSZ T�rsas�g aleln�ke, a K�rnyezetv�delmi �s Fenntarthat� Fejl�d�si Tan�cs eln�ke. Bora professzor �r t�bb mint f�l �vsz�zadot t�lt�tt az oktat�s �s a tudom�ny szolg�lat�ban. 2004-ben tudom�nyos kutat�i, oktat�i �s publik�ci�s tev�kenys�g��rt a Magyar K�zt�rsas�g Eln�ke a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend Lovagkeresztj�vel t�ntette ki. Professzor �r egyetemi oktat�i munk�ja mellett mindig sz�les k�r� t�rsadalmi tev�kenys�get is kifejtett. K�l�nb�z� f�rumokon, itthon �s k�lf�ld�n egyar�nt n�pszer�s�tette a f�ldrajztudom�nyt, �rt �s lektor�lt sz�mos tudom�nyos-ismeretterjeszt� m�vet. Tank�nyv�r�i tev�kenys�ge is �tven �ves m�ltra tekint vissza. Magyarorsz�g gazdas�gf�ldrajz�r�l sz�mos egyetemi jegyzet �s tank�nyv mellett a Nemzeti Tank�nyvkiad�n�l t�bb tank�nyvet �rt az �ltal�nos iskol�s �s a k�z�piskol�s koroszt�ly sz�m�ra is. Tank�nyveinek k�z�rthet�, vil�gos st�lusa, logikus fel�p�t�se hamar n�pszer�v� v�lt a tanul�ifj�s�g k�r�ben. Mindig igyekezett a sz�raz tudom�nyos fogalmakat �rdekesen, k�z�rthet�en �s k�z�rdekl�d�sre sz�mot tart�an k�zvet�teni. A tank�nyveiben a megtanuland� r�szeket mindig k�veti egy kis „sz�nes”, m�vel�d�st�rt�neti, n�prajzi vagy csak a gyermekek �rdekl�d�s�t felkelt� olvasm�ny, amely megkedvelteti a tant�rgyat is.

                              ***

     F�l �vsz�zad a tudom�ny �s  az 
            oktat�s szolg�lat�ban

Az ember m�r kil�pett a vil�g�rbe, hogy f�lelmetes titkok nyitj�ra jusson, mik�zben F�ld�nk�n is m�g sz�mtalan
rejt�ly megfejt�sre v�r. E f�ldi titkok nyom�ba eredt f�l �vsz�zaddal ezel�tt dr. Bora Gyula professzor, amikor
hivat�s�ul a f�ldrajztudom�nyt v�lasztotta. Gazdag �letp�ly�j�t ismert�k el a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend Lovagkeresztj�vel.
– Hogy fogadta a kit�ntet�st?
– Rendk�v�l nagy meglepet�ssel. Egy�ltal�n nem is tudtam r�la, hogy ilyen jelent�s esem�nynek n�zek el�be. Meglepet�s volt ez sz�momra az�rt is, mert 1998 �ta nyugd�jas vagyok. Igaz, hogy nem szakadtam el az egyetemt�l teljesen, tartok �r�kat, a tananyagok k�sz�t�s�ben is r�szt veszek, az�rt m�gis meglepett. Megvallom �szint�n, nagyon megrend�ltem. Ez�ttal szeretn�m megk�sz�nni
mindazok k�zbenj�r�st, akik az egyetemen vagy m�s szervezetn�l a kit�ntet�s oda�t�l�s�ben r�szt vettek.
– H�ny �ve van a p�ly�n?
– 1948-ban ker�ltem az egyetemre hallgat�k�nt. 1952-ben v�geztem, akkor r�gt�n tan�rseg�d lettem, �s ahogy eml�tettem, 1998-ig az egyetemen k�l�nb�z� szinteken tev�kenykedtem. Ez bizony el�g hossz� id�, s tal�n �rthet�, hogy ezek ut�n hirtelen elszakadni a munk�mt�l �s az egyetemt�l nagyon neh�z lett volna.
– Hogy ker�lt �ppen a gazdas�gf�ldrajz
tansz�kre?
– A k�rd�s megv�laszol�sa kapcs�n egy pillant�st kell vess�nk Markos Gy�rgy mellszobr�ra, amely itt a tansz�ki szob�nkban kapott helyet. Hogy �ppen a gazdas�gf�ldrajz tansz�kre ker�ltem, azt Markos Gy�rgy professzor �rnak k�sz�nhetem, aki a tansz�k vezet�je volt. � volt az, aki annak idej�n megkedveltette velem a
gazdas�gf�ldrajzot, �s amikor v�geztem, ide vett a tansz�kre. J� darabig egy�tt is dolgoztunk mind az
oktat�-, mind a kutat�munk�ban.
– Tudom�nyos munk�ja sor�n milyen t�m�kkal foglalkozott?
– Az egyetemi oktat�nak a tudom�nyos munka alapvet� feladata. Persze a t�m�k v�ltoztak, hiszen �tven �v alatt sok minden t�rt�nt a vil�gban, nem kev�sb� Magyarorsz�gon, els�sorban a gazdas�gf�ldrajz t�mak�r�ben. R�szt vettem az �sszes egyetemi jegyzet, tank�nyv elk�sz�t�s�ben
�s t�bb m�s munk�ban is. Egy akad�miai d�jas k�nyvet is �rtunk a koll�g�kkal a nagyv�rosi fejl�d�sr�l. Ez a t�ma kicsit t�volabb esett a kor�bbi tev�kenys�gemt�l. K�s�bb k�rnyezetgazdas�gi kutat�sokat is folytattam, ezek eredm�nyek�nt egy tank�nyv is k�sz�lt, ami a vil�g term�szeti er�forr�sainak probl�m�ir�l sz�l, illetve azok gazdas�gi h�tter�r�l. M�ig is folytatom a kutat�munk�t, de m�r m�rs�kelten.
– Melyik volt a legsikeresebb id�szaka?
– A legsikeresebbnek az 1983–89 k�z�tti id�szakot tartom, amikor az egyetemen tudom�nyos rektorhelyettes voltam. Ez az id�szak igen fontos volt az egyetem �let�ben, a nemzetk�zi kapcsolatok �p�t�se �s fenntart�sa ter�n. Akkor m�r kezdett kiny�lni kicsit a vil�g, �s siker�lt sz�mos k�lf�ldi egyetemmel ak�r keletr�l, ak�r nyugatr�l van sz�, szorosabb csere- vagy egy�b kapcsolatot ki�p�teni, �s ez nagyon fontos eredm�ny volt. Ugyancsak ehhez hasonl�an egy m�sik fontos tev�kenys�gem volt abban a h�rom Tempusprogramban val� r�szv�telem, amelyeket
ir�ny�tottam. Ebben az utols� k�l�n�sen �rdekes, mert az egyetemen k�v�l m�g az orsz�g h�rom m�sik egyetem�nek f�ldrajz tansz�k�vel is egy�ttm�k�dve �p�tett�nk egyigen jelent�s cserekapcsolatot, �s ezzelsok di�kot tudtunk k�lf�ldi tanulm�ny�trakik�ldeni.
– Ebben a munk�ban gondolom nagy haszn�ra volt idegennyelv-tud�sa.
– Val�ban. Angolul, n�met�l �s oroszul besz�lek. Sajnos, az oroszb�l sokat felejtettem, mert az ut�bbi id�ben nem haszn�lom.