B�szkes�g�nk volt ez a kilencven�vesen is n�ies, t�r�keny, mandulaszem� asszony. Egyben a rem�nys�g�nk is. P�lda arra, hogy m�giscsak lehets�ges �letfogytig meg�rizni tart�st, hitet, nyitotts�got, szeretetet, l�lekmeleget, j� eml�kezetet, �r�i �s emberi form�tumot.

Ki ne tudn�, hogy Debrecenben sz�letett, ott is n�tt fel, s szerzett magyar-latin szakos tan�ri diplom�t. (Hiszen miut�n olvastuk a R�gim�di t�rt�netet, szinte jobban ismerj�k Szab� Magda egykori csal�dj�t, mint a saj�t felmen�inket!) A fiatal pedag�gus eleinte H�dmez�v�s�rhelyen tan�tott, majd Pesten, a miniszt�riumban dolgozott, s k�zben megjelent k�t �g�retes versesk�tete. 1949-t�l azonban fagyos �vek k�vetkeztek: �ll�s�b�l elbocs�tott�k, a neki �t�lt Baumgarten-d�jat visszavont�k, s k�zel t�z �ven �t csak az asztalfi�k sz�m�ra �rhatott.

De az �r�i tehets�g �s mondanival� nem veszett el, nem is alakult �t, hanem sz�pen kiv�rta, m�g a vil�g ki�rdemelte. A reg�nyek (a Fresk�t�l Az �z�n, az �k�ton, A pillanaton �t Az ajt�ig vagy az utols�v� lett F�r Elise c�m� memo�rig), a dr�m�k (az Az a sz�p f�nyes napt�l a Debrecenben a m�lt h�napban bemutatott A macsk�k szerd�j�ig) elnyert�k m�lt� hely�ket a k�nyvespolcokon, az irodalomt�rt�netben, a sz�npadokon �s a k�ztudatban.

�lete utols� �veiben, d�jakt�l �s elismer�sekt�l �vezve m�r nemzetk�zi k�r�kben is �gy tartott�k sz�mon Szab� Magd�t, mint a magyar irodalom nagyasszony�t. �s � k�zben semmit nem v�ltozott. B�lcs, b�jos �s bar�ts�gos maradt. Ha �gy hozta volna a sors, hogy f�rje, Szobotka Tibor t�l�lte volna �t, akkor most �rhatna egy reg�nyt csod�latos asszony�r�l, t�rs�r�l, nagyra h�vatott �r�koll�g�j�r�l. Megmaradt Szab� Magd�nak c�mmel.